AMIBEN ÜGYFELEIMNEK, ILLETVE JOGI KÉPVISELŐINEK SEGÍTENI TUDOK

  1. - Valamennyi családjogi kérdésben az ügyfél és a jogi képviselő  információ igényének biztosítása.
  2. - Házasság felbontása kapcsán - Követés - figyelés
  3. - Házastársi tartás igénye esetén az ellenérdekű fél esetleges hűtlenségének igazolása.
  4. - Válás esetén - (feltételezhetően eltitkolt vagyon) a házasság alatt szerzett ingó és ingatlan vagyonelemek felderítése. Vagyonkutatás - vagyonfelmérés
  5. - Gyermektartási összeg vitája esetén az ellenérdekű fél életmódjának és annak költségeinek vizsgálata. Környezettanulmány - életmódvizsgálat
  6. - Válás esetén, egy cég, mint vagyonelem vizsgálata - , üzleti partner ellenőrzése.
  7. - Örökös személyének igazolása, a Magyar hatósági nyilatkozatok beszerzése.
  8. - Termékhamisítási ügyekben
  9. - Üzleti információszerzés
  10. - Alkalmazottak felvétel előtti vagy visszatérő háttér-vizsgálata

Polgári ügyekben 2018.01.01-től nagymértékben szigorodtak a bizonyítás szabályai

Munkám során gyakran előfordul, hogy peres eljárásban kerül felhasználásra tevékenységem eredményét képező jelentés, információ. Eddig jellemzően erre akkor került sor, amikor az adott perben eljött a bizonyítás ideje, egy perbeli állítás igazolására máshogy nem volt lehetőség, ezért a jogi képviselő vagy a peres fél úgy döntött, hogy magánnyomozót vesznek igénybe. Ilyen alkalmakkor megbeszéltük akár a féllel, akár a jogi képviselőjével, hogy mire van szükség a per állása szerint, kollégáimmal elvégeztük a munkát, elkészült a jelentés, melyet a perben felhasználtak.

Ez 2017. december 31. napjáig zavartalanul kivitelezhető volt. 2018. 01.01-től azonban a helyzet megváltozott. A fentiekben vázolt ügykezelés már csak azokban a perekben fordulhat elő, amelyek még tavaly, tehát 2017-ben vagy előtte megindításra kerültek.

Azokban a perekben azonban, amelyek 2018.01.01. napját követően kerülnek a bíróságokon iktatásra már az új Polgári perrendtartás szabályai vonatkoznak.

Gyökeres változás, hogy az új szabályozás bevezette az osztott perszerkezetet, amely szerint a per kezdetekor be kell adni az ott tett tényállításokra vonatkozó bizonyítékokat, a beadott bizonyítékokra kell alapítani a jogi érvelést, bizonyítékok későbbi beadására nagyon korlátozottan és nagyon indokolt esetben van lehetőség.

Az új jogszabály szigorú keretet határoz meg a bizonyítás tekintetében, szinte nincs kivétel, így ez alapja a polgári ügyek kapcsán elvégzendő magánnyomozó munkának is, mivel ezek a pontok nagy részben a bizonyításról, azok időbeliségéről, szabályairól szólnak.

Mitől lesz egy bizonyíték hiteles a bíróság számára?

A bizonyítékok és azok hitelessége azért alapvető dolog a bíróságok előtti felhasználás esetén, mert az eljáró bíróság a döntését csakis valós bizonyítékokra alapíthatja, amelyeknek minden kétséget kizáróan felismerhetőeknek, azonosíthatóknak kell lenniük, nemcsak arra vonatkozóan, hogy milyen fajtájúak, tárgyúak és tulajdonságúak a bizonyítékok, hanem abban a körben is, hogy milyen eljárás alapján kerültek a magánnyomozóhoz, azokat ki-mikor-hol és hogyan szerezte be, tehát, hogy mi az adatok forrása.

A bizonyítás tárgya az a bizonyítandó tény, körülmény, esemény, folyamat stb., amely az ügy szempontjából jelentőséggel bír. Azokban az estekben amikor a bizonyíték bírósági felhasználásra nem kerül, akkor a magánnyomozónak, amennyikor pedig bírósági felhasználásra is sor kerülnek a bizonyítékok, akkor a jogi képviselőnek és a magánnyomozónak közösen kell eldöntenie, hogy az ügy szempontjából mely tényeket tartja jelentősnek.

A polgári peres eljárásokban felhasználható, magánnyomozói eszközrendszer alkalmazása teljesen szabad addig, amíg betartjuk az információszerzés törvény által meghatározott kereteit. Nagyon fontos, hogy figyelembe kell vennünk azt, hogy kizárólag a bíróságtól függ, hogy mit fogad el bizonyítékként, azt mikor és hogyan értékeli, mikor tekinti a bizonyítandó tényeket bizonyítottnak, ezt a Megbízónak is meg kell értenie, el kell fogadnia. A bizonyítási eszközeinknek és a bizonyítékoknak nincs előre meghatározott bizonyító ereje, szinte minden esetben a bírói mérlegelés dönti el az adott bizonyítási eszköz, tényadat jelentőségét, bizonyító értékét.

A magánnyomozók jogi ismereteinek szükségessége

Véleményem szerint a magánnyomozó szakma a törvényi szabályozás és a Megbízói igények az elmúlt években számos változáson, átalakuláson ment keresztül. Ez a változás részben amiatt alakult ki, hogy a szakmához valamilyen módon kapcsolódó egyéb tevékenységekben, azok szabályozásában alapvető, főleg jogszabályi változások álltak be, ezek pedig hatással vannak a mi szakmánkra is. Ezeknek az legmarkánsabb megjelenési pontja az új PP előírásai, ebből a minket leginkább érintő szabályozás a polgári ügyekben történő bizonyítékok beszerzésének időbeliségét határozza meg.

Hogy miért?

Itt elsősorban a jogi környezet változására gondolok, ami leginkább a polgári ügyekben lett jelentős, a Polgári Perrendtartás 2018.01.01-én megtörtént változásai, új szabályai erős befolyással vannak a magánnyomozó szakmára. Természetesen nincs leírva, hogy az új szabályozás befolyásolja a magánnyomozók munkáját, de amennyiben olyan ügyekben dolgozunk, amelyekben a munkánk eredményeit, mint bizonyítékot szabályszerűen fel kívánják használni a bírósági eljárás keretében, akkor bizony alaposan ismerni kell az új PP. bizonyítékok perbe történő beadásával kapcsolatos időbeli szabályokat. 

Hosszú évek óta tapasztalom azt, hogy sok esetben perdöntő jelentősége van annak, hogy egy ügyben a magánnyomozó által megszerzett bizonyíték mikor és hogyan kerül felhasználásra, ez 2018.01.01-től létfontosságúvá vált, a magánnyomozók alapvető jogi ismeretekre történő képzése már nélkülözhetetlen. 

A begyűjtött bizonyítékoknak, tényeknek, a tényállásnak szoros kapcsolatban kell állnia egymással a bírósági eljárások folyamán. A bíróság csak bizonyított, a valósággal megegyező tényekből, körülményekből, adatokból von le következtetéseket, állapíthatja meg az ügy tényállását.